Stressz okozta betegségek

A stressz egy igen komoly, betegséget kiváltó jelenség, mely nemcsak fáradtságot, hanem súlyos fizikai és lelki problémákat is okozhat.

A tartósan fennálló stressz esetén az alábbi szervek, szervrendszerek érintettek leginkább:

  • szív és érrendszer
  • immunrendszer
  • mellékvesék
  • vesék
  • emésztőrendszer, tápcsatorna
  • bőr.

Mikortól veszélyes a stressz?

Az, hogy szervezetünk készültséget rendel el és feszült állapotba kerül, alapvetően nem baj és nem is egészségtelen. Akkor csúszik át a számunkra veszélyes zónába, ha ez a megfeszített állapot tartóssá válik, olyannyira, hogy többé már nem a nyugalmi állapotot szakítják meg a stressz helyzetek, hanem éppen fordítva. A stressz állandósul, akkor is jelen van a feszültség, ha a kiváltó ok már nincs, az agy nem csökkenti a stressz-szintet. A stressz hosszú távon igen komoly fizikai és lelki problémákhoz vezet. Az idegrendszer elfárad, a szervezet nem tud pihenni, az alvás nem elegendő, az étkezés rendje felborul, ezáltal az emésztés sem lesz rendben, és mindez egyszerre komoly befolyással bír az immun-, és idegrendszerre. Ebből következően pedig a fáradságon és idegességen kívül sokkal komolyabb tünetekre és betegségekre is lehet számítani.

A szervezet genetikai programozása határozza meg, hogy hosszantartó stressz alatt, mely testrészek bizonyulnak a leggyengébbnek, ahol a stressz betegítő hatása érvényre jut.

A leggyakoribb betegségek, amelyek a krónikus stressz következtében kialakulhatnak:

 

Szív- és érrendszeri betegségek

 

  • Magas vérnyomás
  • Szívinfarktus
  • Érelmeszesedés

Mozgásszervi betegségek

 

  • Fej- és hátfájás
  • Reumás betegségek

Emésztőrendszer betegségei

 

  • Emésztési zavarok/ Irritábilis bél szindróma
  • Gyomor- és bélfekélyek

Anyagcsere-betegségek

 

  • Magas vércukorszint/ Diabétesz
  • Magas koleszterinszint

Immunrendszer zavarai

 

  • Immungyengeség
  • Allergia

Fájdalom

 

  • Csökkent fájdalomtűrő-képesség
  • Fokozott fájdalomérzet

Szexuális zavarok

 

  • Libidócsökkenés
  • Menstruációs zavarok
  • Impotencia

 

Szívproblémák és infarktus

A fel nem dolgozott, le nem vezetett feszültség sajnos nem múlik el magától. Ha hosszú ideig nem veszünk róla tudomást, akkor testi bajok formájában tör utat magának: először csak enyhe tünetek jelentkeznek, némi gyomorfájdalom, szorító érzés a mellkasban vagy rendszeres fejfájás. Később azonban már komolyabb kórképek alakulhatnak ki, melyek mindenképpen orvosi segítségre szorulnak. Az egyik ilyen a szívroham, mely egyre fiatalabb korban jelentkezhet - főként a rendszeres teljesítménykényszerben élő felsővezetőknél. Ma már bizonyított tény, hogy a hosszan tartó feszült idegállapot szív- és érrendszeri problémákat is okozhat: egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 34 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér-problémában. Ezek az érproblémák pedig, a fokozódó stresszel karöltve, már könnyen infarktushoz vezethetnek.

A gyakori szorító érzés a mellkasban, mely főleg a munkahelyen vagy a feszültséget kiváltó élethelyzetekben jelentkezik, már figyelmeztető jel lehet, különösen akkor, ha emellett rendszeresen dohányzunk, alkoholos italokat fogyasztunk, és jelentős túlsúlyt cipelünk.

Gyomorfekély: felemésztjük magunkat

Gyomrunknak nemcsak a rendszeresen elfogyasztott ételek megemésztése a feladata - egyes szemléletek szerint a mindennapos érzelmeket, feszültségeket is itt "emésztjük meg", tehát, ha magunkba fojtjuk a gondokat, az gyomrunkon érződik először. A tartós stressz következtében gyomorsav-túltermelés léphet fel, mely eleinte csupán kellemetlen tünetekkel vagy savvisszafolyással, refluxszal jár, de kezeletlenül a sav a gyomorfalunkat és beleinket is kikezdheti. Ha a problémát nem orvosolják időben, akkor fekélyes sebek alakulhatnak ki a nyelőcső vagy a gyomor falán, gyomorvérzés is felléphet - de ezek már kórházi ellátást igénylő problémák. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a feszültség, annyival gyakrabban jelentkeznek a gyomorfájdalmak: felmérések szerint a túlzott savtermelés és a gyomorfekély a fejlődő országokban élőknél alakul ki leggyakrabban - nálunk a lakosság kétharmada érintett.

A túlzott gyomorsavtermelést a zsíros, cukros, fűszeres, nehéz ételek fogyasztása is elősegítheti, melyet legtöbben vény nélkül kapható savlekötőkkel semlegesítenek. Ezzel rövidtávon még nem lenne baj, de a tartós feszültségben, gyomorfájdalommal élők már komolyabb kivizsgálásra és segítségre szorulnak.

Magas vérnyomás és következményei

A káros stresszhatások az érrendszerünket sem kímélik: a magasvérnyomás-betegségek kialakulásának oka több mint 80 százalékban a feszültség és a stresszes életmód. Stressz hatására ugyanis a vese növeli a nátrium felszívódását, a kálium kiválasztását pedig serkenti, s a káliumveszteség és a nátrium-visszatartás egyesült hatása megemeli a vérnyomást. Ez minden egyes feszültségterhes helyzetben megtörténik, tartós stressz esetén pedig állandósul, és kialakul a magasvérnyomás-betegség. Ez nemcsak az erek állapotán ront, de a stroke és a szívroham kialakulásának esélyét is növeli - ha a magas vérnyomás már csak 5 Hgmm-rel  csökken, máris húsz százalékkal kevesebb esélyünk van a szívinfarktusra. A stroke, azaz agyvérzés is könnyebben megelőzhető lenne, ha mind a stresszt, mind a magas vérnyomást időben rendezni tudnánk.

Krónikus alvászavar

Főként azoknál jelentkezik, akik képtelenek problémáikat az irodában hagyni, vagy családi gondjaiktól megszabadulni. Az állandó feszült állapot, melyben egy percre sem lehet lazítani, végül odáig vezethet, hogy akkor sem vagyunk képesek leengedni, mikor már lenne rá lehetőségünk este az ágyban. A gondokon kattogó agy és a feszült test éjszaka sem találja nyugodalmát, gyakoriak a rémálmok, az éjszakai felébredések vagy a hajnalig tartó álmatlanság, forgolódás. Emiatt aztán az álmatlanságban szenvedők nemcsak a munkahelyükön teljesítenek gyengébben, de az élet minden területén fáradtabbak, fásultabbak lesznek - a figyelmetlenség miatt gyakoribbak a közlekedési balesetek is. Ha a probléma állandósul, romlik az immunrendszer és a szív, és szinte minden testi funkciónk működése, gyakrabban alakul ki depresszió.

A különböző altatók használata ugyan átmeneti tűzoltásként jó szolgálatot tehet, hosszú távon azonban könnyen hozzászokáshoz vezet. Ha tehetjük, próbáljuk ki a gyógynövény alapú nyugtatókat, melyeknél ez jóval kisebb eséllyel fordulhat elő, vagy keressünk egy jó szakembert - mint minden, stressz okozta betegségnél, itt is a feszültség levezetése, oldása hozhat csak tartós megoldást.

Rák

Természetesen a rák megjelenéséért nem lehet csupán a stresszt felelőssé tenni, és a rövid ideig tartó feszült állapotok még nem okoznak olyan elváltozásokat, melyek daganathoz vezethetnének, azonban egyes kutatások szerint a tartós stresszben élők már hajlamosabbak lehetnek a rákra.

 

forrás:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/stressz/12253/a-stressz-hatasai-a-testre

http://www.femina.hu/egeszseg/stressz_okozta_betegsegek

http://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20130319-a-leggyakoribb-stresszokozta-betegsegek-szivproblemak-gyomorfekely-magas-vernyomas-alvaszavar-es.html