A stressz okai

Általában a ránk nehezedő terheket okoljuk a stressz miatt. Ilyen teher lehet a feszültséggel teli munka, a sorozatos döntéshelyzet, illetve gyermekeink felnevelése, ellátása. A legerősebb stressz okokért alapvetően a létért, a túlélésért való küzdelem, az életünket közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetek a felelősek.

A második kategóriában a mindennapos emberi - család, társ, ismerősök, munkahelyi közösség - körében kialakult kezeletlen konfliktusok, sokszor szinte folyamatosan és hosszabb távon non-stop stresszt okozó tényezők szerepelnek. Ez utóbbiak is erősen rányomhatják mindennapjainkra érzelmi zavart okozó bélyegüket.

Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor túl kevés a kihívás, képességeinket nem bontakoztathatjuk ki, ezért az életünket beteljesületlennek érezzük, és egy másfajta stresszel szembesülünk.

A stresszt kiváltó tényezők (stresszorok) típusai:

  • fizikai behatások (pl. betegség, hideg, zaj, zsúfoltság)
  • pszichoszociális stresszorok
  • traumatikus események
  • befolyásolhatatlan események
  • bejósolhatatlan események
  • próbatételek
  • az életkörülmények változásai
  • konfliktusok (interperszonális/intrapszichés – tudatos, tudattalan)
A fenti kijelentés után, már érdekessé válik a kérdés, ha minden stresszt okoz, akkor minek beszélünk arról, hogy mi okoz stresszt.
Vagyis minden, bármilyen rád ható élet szituáció stresszornak, így stressz oknak tekintendő. Mint tudjuk a stresszt kiváltó tényezők a stresszorok. Bármi, amit látsz, hallasz, érintesz, hideg-meleg, hang, fény, szomjúság, éhség - összességében, amit ÉSZLELSZ - stresszornak tekintendő. A köztudatban általában stressznek, csak az idegeskedést, feszültséget, türelmetlenséget, illetve hasonló állapotokat tekintik.
- See more at: http://stressz.mediatop.hu/node/69#sthash.lzPCMDYU.dpuf
A fenti kijelentés után, már érdekessé válik a kérdés, ha minden stresszt okoz, akkor minek beszélünk arról, hogy mi okoz stresszt.
Vagyis minden, bármilyen rád ható élet szituáció stresszornak, így stressz oknak tekintendő. Mint tudjuk a stresszt kiváltó tényezők a stresszorok. Bármi, amit látsz, hallasz, érintesz, hideg-meleg, hang, fény, szomjúság, éhség - összességében, amit ÉSZLELSZ - stresszornak tekintendő. A köztudatban általában stressznek, csak az idegeskedést, feszültséget, türelmetlenséget, illetve hasonló állapotokat tekintik.
- See more at: http://stressz.mediatop.hu/node/69#sthash.lzPCMDYU.dpuf
A fenti kijelentés után, már érdekessé válik a kérdés, ha minden stresszt okoz, akkor minek beszélünk arról, hogy mi okoz stresszt.
Vagyis minden, bármilyen rád ható élet szituáció stresszornak, így stressz oknak tekintendő. Mint tudjuk a stresszt kiváltó tényezők a stresszorok. Bármi, amit látsz, hallasz, érintesz, hideg-meleg, hang, fény, szomjúság, éhség - összességében, amit ÉSZLELSZ - stresszornak tekintendő. A köztudatban általában stressznek, csak az idegeskedést, feszültséget, türelmetlenséget, illetve hasonló állapotokat tekintik.
- See more at: http://stressz.mediatop.hu/node/69#sthash.lzPCMDYU.dpuf

Bármi, amit látunk, hallunk, érintünk, hideg-meleg, hang, fény, szomjúság, éhség - összességében minden, amit észlelünk - kiválthat stresszt. Vagyis minden, bármilyen ránk ható életszituáció stresszornak, így stressz oknak tekintendő. A köztudatban általában stressznek, csak az idegeskedést, feszültséget, türelmetlenséget, illetve hasonló állapotokat tekintik.

Bár a fent felsorolt lista mindenkinek stresszt okoz, mégis minden embernek más intenzitású a stressz okaira adott válaszreakciója. Nemcsak a stresszortól, mint kiváltó októl függ annak stresszt okozó ereje, hanem az egyéntől is: értékrendünk, szokásaink, beidegződésünk, gondolkodásunk, genetikai hajlamaink, egészségünk, kultúránk is befolyásolja.

Az értékelésen múlik minden!

Lazarus és Folkman (1984) által végzett stresszkutatás egyértelmű fejleménye, hogy bizonyítást nyert: a stressz kevésbé függ a mindenkori külső körülményektől, mint attól, milyennek értékeljük mi magunk, hogyan ítéljük meg belülről. Először azt mérlegeljük: Mit jelent ez nekem? Mekkora a veszély? Ezután a másodlagos felmérésben felmérjük: Mit tehetek? Van-e megoldás? A lehetőségek köre jól meghatározható:

  • menekülés
  • szembefordulás (támadás), vagy
  • beszorult tehetetlenség (szorongás).

A stresszt kihívásnak értékeljük, ha kellemes izgalmat, tettrekészséget, kockázati feszültséget kelt, és valamiféle megküzdési-megoldási tervet tudunk kialakítani magunkban, tehát van mit tenni ellene. Fenyegetettségnek és veszteségnek minősülnek viszont azok a helyzetek, amelyek az ártalom kilátását hordozzák, és amelyeket kellemetlen félelemérzés, szorongás kísér. A belső szorongás ilyenkor menekülésre ösztönöz. A megküzdési utak hiánya, a megoldás hiábavaló keresése vagy a helyzet feladása szorongáskeltő hatású, és ez a testi működésekben is jellegzetes változásokkal jár.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy:

Stressz az, amit annak minősítünk.

 

Ha túl sok a feladat

Ha a ránk háruló feladatok meghaladják a képességeinket, lehetőségeinket, a stressz negatív hatásai érvényesülnek. Életünk során többször is vannak helyzetek, amikor a kiívások száma megnő. Ilyen a munkahelyváltás vagy a családalapítás, amikor is az új feladatokhoz nehéz hozzászokni.

Ha túl kevés a feladat

Amikor a kihívások száma egy bizonyos szint alá süllyed, miközben a teherbíró képességünk mit sem változik, szintén a stressz negatív hatásaival szembesülünk (többek között unalom, bizonytalanság). Ezt érezhetjük, a például egy betegségből gyógyulunk fel, mivel ekkor még nem tudunk visszaállni a megszokott életritmusra. A nyugdíjba vonulás is hasonló stresszforrás. Ha már hozzászoktunk a munkánk napi kihívásaihoz, tevékenységeink drasztikus visszaszorítása stresszhelyzetet teremt. A monoton, egyszerű munka csalódottságot, szorongást és stresszt vált ki.

Stresszegyensúly

Ha éppen annyi kihívás ér bennünket, mint amennyivel meg tudunk birkózni, akkor a stresszt is hatékonyan tudjuk kezelni és jól boldogulunk.

 

forrás:

Gerard Hargreaves: Stresszkezelés

http://stressz.mediatop.hu/node/69

Bagdy Emőke: Pszichofitness