A légzés szerepe a jógában

A légzés életünk alapja. Táplálék nélkül napokig kibírjuk, pár napig még víz nélkül is, da ha pár percig nem kapunk levegőt, az agyunk súlyosan károsodik. És mégis, hány embernek jut eszébe egyáltalán, hogy lélegzik? Hiszen olyan magától értetődő. A realista meditációs iskolák többségében a légzésre figyelés az alapja szinte mindennek. Ennek a figyelemnek a fenntartása szellemi-spirituális szempontból nagyon hasznos lehet.

 

A legnagyobb baj: nem tudunk lélegezni

A civilizált ember nem tud lélegezni! Felületesen lélegzik, a rekeszizom teljes kihasználása nélkül. Mozgásszegény életmódunk, a rohanás, a növekvő elvárások hatására légzésünk „ellaposodott”, csupán gyengén „pihegünk”. Az ülő foglakozást végző nyugati ember be- és kilégzésnél tüdejének ötliteres levegőtartalmának csupán tizedrészét cseréli! Lassú sétánál ez a mennyiség már a tüdőtartalom két és félszeresére, hegymászásnál tízszeresére, úszásnál pedig hússzorosára növekszik. India és a Kelet bölcsei már évezredekkel ezelőtt ismerték a légzés szabályozásával elérhető bámulatos eredményeket az egészség megőrzésében s a betegségek leküzdésében. Azért tették a mély lélegzéssel egybekötött szemlélődő testtartásokat mintegy vallási szertartássá, hogy minél nagyobb tömegek gyakorolják ezeket naponta kötelességszerűen.

A légzés és a jóga

A légzés közvetlenül és azonnal beavatkozik a fizikai és mentális folyamatokba egyaránt, ezért kiemelt fontossággal bír. A helyes légzés elsajátítása lassú és türelmet igénylő feladat, mivel évtizedek rossz beidegződéseit kell felülírni. Saját légzésünk megfigyelésével kezdődik, majd óvatosan, speciális gyakorlatokkal beavatkozunk a légzésbe, és végül szokásunkká tesszük a helyes légzést.

A jógában a légzés kiemelt szerepet kap, a légzés tudatosítása már a jóga legelső lépéseinél megkezdődik. Először egy egyszerű mechanizmus révén a mozdulatainkat a légzésünk ritmusához igazítjuk. Ezzel a légzés a figyelem középpontjába kerül, magától lelassul, és központi szerephez jut. A testhelyzetek a testre és a légzésre gyakorolt hatásuk révén ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy légzésünknek folyamatosságára és minőségére koncentráljunk. Más dolgunk a légzéssel – ezt leszámítva – nincsen. Hagyjuk, hogy szabadon folyjék, mindig annak megfelelően, amit éppen csinálunk. A testhelyzetek anatómiai hatása és a tudatos odafigyelés átalakítja a légzésünk folyamatát. Nem próbálkozunk azzal, hogy lelassítsuk, hiszen magától lelassul. Nem törekszünk arra, hogy mély legyen, hiszen ahogy a bordaköz kitágul, magától elmélyül. Nem próbáljuk elérni, hogy egyenletes legyen, hiszen ahogy egyre haladunk a gyakorlásban, a figyelmünk és elménk kiegyensúlyozottabbá és koncentráltabbá válása révén magától egyenletes lesz.

A törzsön belüli finom anatómiai történések a torokra is kihatnak. A torok megváltoztatja alakját és térbeli elhelyezkedését. Felül beszűkül, alul kinyílik. Ez lelassítja a légzést, és a levegő oly módon érintkezik a torokkal, hogy hangot ad ki. Ha mindez természetesen, erőszakos beavatkozás nélkül történik, a légzést kísérő hang halk, egyenletes és megnyugtató. Ezt a fajta légzést a „nyugalom lélegzetének” nevezzük.  Úgy hat az elmére, mint egy mantra: megnyugtatja, lecsillapítja és befelé fordítja.

A légzés minősége

Légzésünk minőségének megfigyelése jógázásunk pontos fokmérője lehet. Minél puhább, halkabb, egyenletesebb és folyamatosabb a légzésünk, annál közelebb állunk az optimálishoz. Nem azért, mert erre törekszünk, hanem azért, mert ez következik abból, ahogy a testünkkel és elménkkel bánunk. Ha légzésünk érdes, hangos szaggatott vagy kapkodó, akkor azt jelezheti, hogy belső feszültségekkel küszködünk, és a testünk ellenállást fejt ki. Ám ahogy egyre magasabb szintre jutunk, ez egyre ritkábban fordul elő. Ahogy egyre jobban átadjuk magunkat egy adott póznak, a légzésünk is egyre harmonikusabbá válik. Helyes légzés nélkül tehát elképzelhetetlen a hatékony jógázás.

 

A helyes légzés jótékony hatásai:

  • javul a keringés,
  • javul az emésztés,
  • nő a vitalitás,
  • az idegrendszer kiegyensúlyozódik,
  • az izomtónus csökken,
  • fokozódik a méregtelenítés,
  • erősödik az immunrendszer .

 

forrás:

Godfrey Devereux: 15 perc jóga

Németh Gergely: Gerincjóga jegyzet 2011

Selvarajan Jesudian – Haich Erzsébet: Sport és jóga