Izmok működése 1.

Az izmok élettani működése az összehúzódás és az elernyedés váltakozása, és ezzel kapcsolatban érdekességként elmondható, hogy az egyes izmok akár eredeti hosszuk egyharmadára is képesek összehúzódni.

Az izmok működésével az eredési és tapadási pontot közelíti egymáshoz. A két pont egy vagy két ízülettel elválasztott (tkp. összekapcsolt) csontokon van. Az izmok által létrehozott elmozdulás nagysága az izomrostok megrövidülésétől függ. Az izomhas nyugalmi hosszúságának kb. felére képes összehúzódni. A hosszabb hasú izmok tehát nagyobb elmozdulást eredményeznek. Az izomerő a működő izomrostok számával arányos.

A vázizmokat felépítő harántcsíkolt izomrostok önállóan nem, de ingerek hatására megrövidülni képesek. Az izom erőkifejtésre csak összehúzódáskor (kontrakció) képes. Az ehhez szükséges ingereket az idegrendszer mozgató idegsejtjei, idegrostjai szállítják. Ezen ingerek leegyszerűsítve elektromos ingereknek tekinthetők. Az idegeken érkező jelek (ingerek) az izomsejtben biokémiai változásokat idéznek elő, melyek hatására energia-felszabadító folyamatok generálódnak, és megtörténik az izom-összehúzódás. Az izmok működésük során az általuk átívelt ízületben hozzák létre az elmozdulást. Az izmok működése mindig összehangolt, azaz amikor az egyik izom összehúzódik, az ellentétes párja (hajlító vagy feszítő) elernyed, amely lehetővé teszi az ízületek megfelelő mozgását. Ennek következtében minden egyes végtagunkhoz kapcsolódik egy hajlító és egy ezzel ellentétes működést végző feszítő izom.
 

Az izomsejten belül speciális sejtalkotók a miofibrillumok találhatók, melyek fehérjékből felépülő, a sejt hossztengelyével párhuzamosan elhelyezkedő mikroszkopikus szálakból épülnek fel. Ezek megrövidülése eredményezi a teljes izomrost rövidülést, melynek hátterében bonyolult biokémiai reakciósorozat áll. A miofibrillumokat felépítő izom szerkezeti fehérjék az aktin, a miozin és a tropomiozin molekulák. Ezen fehérjeszálak egymáshoz való elmozdulása eredményezi az izomsejt (izomrost) megrövidülését, azaz az izom kontrakciót. Ez a folyamatsor energiaigényes esemény, melyhez az ATP (adenozin trifoszfát) nevű nagy energiatartalmú molekula nyújtja a szükséges energiát. Ez a molekula a táplálékkal felvett energiaszolgáltató tápanyagok lebontása során termelődik szervezetünkben.

 

Mozgásban betöltött szerepe

Mivel egy izom csak egy irányba tud erőt kifejteni, ezért az izmok mozgáspárokban dolgoznak, hogy a mozgást oda-vissza végre tudjuk hajtani.

A mozgástól függően lehet az izom:

  • agonista (az adott mozgást végzi)
  • antagonista (az adott mozgást fékezi)
  • szinergista (az adott mozgást közvetve segíti)
  • stabilizáló (adott mozgást közvetve támogatja)

Azt, hogy két izom antagonista vagy szinergista viszonyban van-e egymással, mindig az aktuális mozdulat függvényében dönthetjük el, hiszen sokszor fordul elő, hogy két izom, különböző mozgások esetén más viszonyban működik. (Például a széles hátizom és a nagy mellizom a karok mellkas előtti közelítése esetén antagonistái egymásnak, ugyanakkor a fejszecsapás mozdulat során szinergizmusban működnek.)

 

Funkció alapján

Az izmok funkcióik alapján 3 csoportba oszthatók:

  1. tónusos izmok: fő funkciójuk a tartás, stabilizálás. A vörös (lassú) izomrostok túlsúlya jellemző, lassan fáradnak el, lassan aktiválódnak, tartós munkabírás, gyors regeneráció jellemző rájuk. Rövidülésre, keményedésre hajlamosak, ezért nyújtani kell őket.
  2. fázisos izmok: fő funkciójuk a mozgások végrehajtása, gyorsan aktiválódnak. A fehér (gyors) izomrostok túlsúlya jellemző, gyorsan fáradnak és lassú regeneráció jellemző rájuk. Gyengülésre és nyúlásra hajlamosak, ezért erősíteni kell őket.
  3. kevert izmok

Tisztán tónusos és fázisos izmok nem találhatóak az emberi testben.

 

TÓNUSOS – tartás, stabilizálás

FÁZISOS mozgások végrehajtása

1. fejbiccentő izom

2. trapéz izom felső része (csuklyás izom)

3. mellizom: kis és nagy

4. gerincfeszítők: nyaki és ágyéki szakasz

5. bicepsz

6. horpasz izom (csípőhajlító izom)

7. combközelítők

8. combhajlítók

9. combfeszítő: egyenes, középső része

10. lábszár hajlítók

1. trapéz izom középső, alsó része

2. rombusz izom

3. széles hátizom

4. delta izom

5. gerincfeszítők háti szakasza

6. hasizmok: haránt, ferde, egyenes

7. tricepsz

8. farizmok

9. combfeszítők: belső, külső vaskosizom

10. lábszár feszítők

 

 

forrás:

Dr. Osváth Péter: Sportegészségügyi jegyzet

Németh Gergő: Gerincjóga jegyzet 2011 (Mandala Jóga)

http://www.vitalitas.hu/konyvek/mozg/mozg7.htm

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0809/213892/20080228_izom_inak_vazizom_harantcsikolt_izom_mozgasszerv_izomrost_izulet_1.htm

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0809/213892/20080228_izom_inak_vazizom_harantcsikolt_izom_mozgasszerv_izomrost_izulet_2.htm