Hogyan működik a stresszhormon?

Ha stresszhelyzetbe kerülünk, testünk villámgyorsan felkészül a reakcióra, akár a harcot, akár a menekülést választjuk. A gyors válaszért egész bonyolult rendszer felelős, amelynek egyik legfontosabb tagja a kortizol, egy szteroid hormon, amit a mellékvesekéreg a koleszterinből szintetizál. Termelését a hipotalamusz szabályozza. Ez a hormon olyan helyzetekben választódik ki, melyek során drasztikusan leesik a vércukorszint (hipoglikémia). 

A stresszhormonként is ismert kortizol valójában állandóan jelen van szervezetünkben, normál esetben hullámokban választódik ki, legnagyobb mennyiségben a korareggeli, legkisebb mennyiségben az éjszakai órákban.

A kortizol gyakorlatilag minden mozgósítható energiaforrást azonnal aktivál, hogy azt a lehető leggyorsabban felhasználhassuk. Megemeli a vércukorszintet, beindítja a lipolízist (a zsírszövetek lebontását), és még az izmokat is elkezdi szabad aminosavakká bontani, hogy azokat gyors energiaforrásként hasznosíthassuk. Egyszerűen MINDEN mozgósítható energiaraktárunkat gyorsan elérhetővé teszi. Hatására csökken a glükóz felvétele a sejtekben, ezzel biztosítva a magas vércukorszintet. Tulajdonképpen átmeneti inzulinrezisztenciát eredményez, mert az izomsejtek inzulinreceptorait blokkolja, hogy az izmok ne tudjanak glikogént építeni a vérben keringő glükózból. A katabolizmus során a kortizol kötődik az izomsejtek kortizolreceptoraihoz, és elkezdi azokat szabad aminosavakká bontani: ezek egy részéből glutamint állít elő egy bizonyos glutamin-szintetáz nevű enzim, egy részét pedig szintén azonnali energiaként használja fel a szervezet.

Érdekesség: egy kísérlet során kutatók azt vizsgálták, hogy egy erőteljes stresszhelyzetben mely izmokban, izomcsoportokban kötődik a legaktívabban a kortizol az izmok kortizolreceptoraihoz. Arra jutottak, hogy a kortizol először a vállöv izmait, a vállizmokat, a trapézizom felső részét, a kar izmait, majd a mellizmokat kezdi "felzabálni". A kortizolnak végül a láb izmai, főleg a vádli, a hát (széles hátizom), és a mellizmok tudtak a leginkább ellenállni. Képzeljük csak el a napokon keresztül menekülő, éhező őseinket: a láb adott a meneküléshez, a hát és a mellkas izmai pedig mechanikus védelmet is nyújtanak a felsőtestünknek, ezzel nagyobb esélyt szolgáltatva a túléléshez.

Kortizolreceptorok egyébiránt nem csak az izmokban, hanem a szívben, de még az agyban is találhatók. Amikor a kortizolszint tetőzik egy bizonyos szituációban, az emlékek "rövidtávú érzelmi eseményekként" tárolódnak a memóriánkban.

A kortizol kiválasztásának fő pillanatai a stresszhelyzetek, de ez a hormon nagyon fontos a szervezet működésében szinte minden szinten, mint például a vérnyomás megtartásánál, a szervezet fehérjék, cukrok és zsírok felhasználásának szabályozásánál. Ha a hormon mennyisége túl sok vagy túl kevés, különböző tünetekhez, betegségekhez vezethet. Azoknál a személyeknél, akiknél huzamos ideig magas a kortizol szint, Cushing szindróma fejlődhet ki, akiknél pedig alacsony, Addison kór.

Amikor a szervezet kibocsátja a kortizolt, az elkezdi lebontani az izomban található fehérjéket és ezáltal aminosavakat szabadít fel. Ezek az aminosavak ezután a májba kerülnek, ahol glukózzá alakulnak, amit a szervezet, mint energiaforrást használhat fel. Ez a folyamat megemeli a vércukorszintet, ami által az agynak elegendő glukóz áll rendelkezésére, mint energiaforrás. Ugyanebben az időben a szervezet többi szövete a hormon hatására csökkenti a glukóz felhasználását. A kortizol megemeli a zsírsavak kibocsájtását a zsírsejtekből, amit az izmok használnak fel, mint energiaforrást.

A kortizol tehát hozzájárul a zsír felhalmozódásához, a fehérje szétbomlásának kárára megnöveli a vércukorszintet, megnöveli az étvágyat, csökkenti a kalcium beépülését, csökkenti a sejtek inzulinérzékenységét, lassítja az izmok glükózfogyasztását.

A kortizol egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban. Úgy kell a kortizolra gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsára, hiszen nélküle nem lennénk képesek hosszú távú és intenzív fizikai igénybevételre. A kortizol tesz minket képessé a fizikai igénybevétel elviselésére az energiaraktárak kiürülése (glikogén) ellenére is. Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!

Kevés olyan hormon van a szervezetben, amely ennyi folyamatot lenne képes egyszerre beindítani a szervezetünkben. A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben az emberi szervezetben, annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stresszhatás alatt:

  • gyors energialöketet ad,
  • szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat,
  • szabályozza az inzulint és a glükózt,
  • immun funkciókra hat,
  • gyulladáscsökkentő hatású,
  • szabályozza az anyagcserét,
  • növeli a fájdalomküszöböt,
  • javítja a memóriafunkciókat.

Ezek a hatások mind hozzájárulnak, hogy akár harcba szálljunk, akár elfussunk ellenségünk elől: ami nagyon hasznos volt az ősembereknek, amikor egy vadállat üldözte őket, vagy akár háborúban, szemtől-szembeni harcban. De kiaknázhatjuk előnyeit akkor is, ha főnökünk hirtelen nekünk szegez egy bonyolult kérdést. A gondot nem is ez okozza!

Ha túlzásokba esünk...

Korunk egyik legnagyobb környezeti ártalma a tartós, krónikus stresszhelyzet. A folyamatos feszültséggel testünk biológiai funkcióit is összezavarjuk, így nem csoda, hogy a hormonok is zavart idéznek elő. Olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.Ha a szervezet folyamatosan a kortizol hatása alatt áll, tendenciát mutat a zsírfelhalmozásra, ami kapcsolatban áll a kortizol működési mechanizmusával: hiszen a kortizol növeli az étvágyat és védelmet biztosít a vészhelyzetekben (energia hiányában).

A krónikus stressz nem kedvez a nyugalmi válaszreakcióknak, ilyenkor a kortizol hormon szintje tartósan magas lesz, ami komoly problémákat okoz:

  • gyengült szellemi teljesítmény
  • csökkenő pajzsmirigy tevékenység
  • vércukorszint ingadozások
  • csökkenő csontsűrűség
  • csökkenő izomtömeg
  • magasabb vérnyomás
  • rosszabbul működő immunrendszer, gyulladásos folyamatok a testben
  • növekvő mértékű hasi elhízás

Ha stresszhelyzet után nem tudunk megnyugodni, ellazulni, akkor egészségünk látja kárát. Éppen emiatt fontos a stressz oldása, kezelése.

 

forrás:

http://www.szivbaratlepesek.hu/magazine/egy_hormon_stressz_idejen

http://www.pirula.net/temak/hormonokvitaminok/kortizolastresszhorm.htm

http://www.trec-nutrition.hu/leiras_kortizol.php

http://www.hormonharmonia.hu/stresszrol-maskepp/a-mellekvese-faradtsag-es-a-kortizol/

http://shop.builder.hu/kortizol-barat-vagy-ellenseg-a1446

 

Kapcsolódó cikkek: