Mi az a mantra?

„A világ minden létező spirituális hagyománya használ olyan szótagot, olyan hangot, szót vagy szavaknak a sorozatát, amit mantrának hívnak. A meditáció ezen belső hangjának az a legfontosabb tulajdonsága, hogy a meditálót a belső csend világa felé vezeti.

A mantra egy hang, egy szótag vagy hangoknak a sorozata. Nem a jelentése, hanem a rezgése mutatja meg igazi jellegét. Segít az elme fókuszálásában és abban, hogy tudatában legyünk saját belső állapotunknak. Utat nyújt ahhoz, hogy megértsük saját magunkat, a belsőnket, az önvalónkat, és hogy koordináljuk, összhangba hozzuk a külső és a belső világunkat.”

(Szvámí Ráma, Himalájai Jógatradíció)

A mantra szó két szanszkrit szótagból származik: man "elmét" jelent, tra pedig „tisztítani”, vagyis durván fordítva a mantra szó „elmetisztítást”, az elme fókuszálását jelenti. A mantra meditációs tárgy.  Ereje azon képességében rejlik, hogy ugyanabba a tudatállapotba vezeti el a meditálót, mint amit a mantrát először megtapasztaló látó ért el. A jól kiválasztott mantra alaptermészetünket, karakterünket is képes megváltoztatni, megtisztítani.

A hagyomány azt tartja a mantrákról, hogy azok a felsőbb síkon működő erők (Istenségek) energiáinak hangbeli formáját hordozzák, jelenítik meg. A mantrák olyan hangok, gondolatok, szavak, a tudatosság olyan kinyilatkozásai, amelyek a szamádhi állapotában lévő risiktől (bölcsek) származnak. A mantráknak kinyilatkoztatásként ébred tudatára a lélek, és ezt követően a tanítványi láncolatnak kerülnek továbbadásra. Vannak olyan mantrák, melyeket bárki gyakorolhat, beavatások vagy szabályok nélkül, de vannak olyanok is, melyek ismétlésének, alkalmazásának bizonyos szabályai vannak. Vannak személyes mantrák, melyek titkosak és az egyén fejlődését szolgálják. Ezeket a gurutól kapja a gyakorló.

A mantra lehet egy hang, hangsor vagy akár gondolat, amely a gyakorló figyelmének fókuszát az adott tárgyra rögzíti. A mantra elmélete azon az elven alapul, hogy a hangok, betűk és a szótagok bizonyos pszichikai és mentális rezgéseket fókuszálnak magukban. A hangok jelentésüktől függetlenül is hordoznak magukban egy speciális lenyomatot, energiát. Ereje azon képességében rejlik, hogy ugyanabba a tudatállapotba vezeti el a meditálót, mint amit a mantrát először megtapasztaló látó ért el.

Az írások szerint egy mantra valódi alakja nem egyezik meg a leírt formájával, lényege inkább a náda (tiszta, hallhatatlan, örök hang). A gyakorlás során, a mantra hangja egyre finomabb és csendesebb lesz, végül már nem vibrálás, se hallás, hanem belső örömmel tölt el hangtalan hangja (náda). Ez a mantra legősibb állapota, ugyanebben az élményben volt része a mantra első látójának is.

Mantra és dzsapa: szent kifejezések vagy hangok rezgetése. Mantra néven maguk a kifejezések ismertek, az ismételgetésük pedig a dzsapa. Habár egyesek jógagyakorlatának az egészét a dzsapa teszi ki (mantra-jóga), ez általában csak egy részét képezi egy átfogóbb szádhanának.

A hiteles mantra olyan hangrezgés, amely segít megszabadítani az elménket, tudatunkat az anyagi világ befolyásától, vágyaink, ragaszkodásaink, indulataink és szorongásaink színes emocionális kavalkádjától.  Mederbe tereli a ksipta (nyughatatlan, zavart), mudha (tompa, lassú) és vikshipta (állandóan pörgő) típusú elmét és az ekagra (fókuszált, egyhegyű) majd végül pedig a nirodha (uralt, szabályozott, meditációra alkalmas) állapot felé vezeti a komoly gyakorlót.

Vagyis a rendszeres mantra meditáció benső harmóniát, derűt, nyugalmat és békét hoz el számunkra valamint tudatos, higgadt, koncentrált és uralt elmét, értelmet és létezést eredményez.

forrás:

http://www.narada.hu/zenes-mantrahang-meditacio

http://kalaziagi-reiki.hu/2011/09/sorozat-mantrak-1-resz-aum-om-mantra/

Godfrey Devereux: A jóga alapjai

Hatha kezdő - oktatói jegyzet, Mandala Jógastúdió, www.mandalajoga.hu